A szállás extrán gyerekbarát, minden van. Nem reklámozni szeretném őket, de egyszerűen szuper hely.

• 
• 

Gyerek medence, ami mellett karnyújtásira van egy jakuzzi, így végre nem csak a gyerekmedence partján kellett a lábam lógatni, hanem fürödhettem is. A pancsoló telis-teli volt gyerekjátékkal, mire mind kipróbálta már teljesen kiáztunk Mi is…:-)

Egy légtérbe van szauna is, így végre ezt is kiélvezhettem…évek óta nem szakítottam rá időt.

A gyereknek van fürdőköpeny, ingyen tea, trambulin, csomó járgány….jaaa, és az étteremben van játszósarok, ahol vasárnaponként szórakoztatja animátor a kicsiket.

Az étterem zseniális, házias.

Ha mozogni szeretnétek van ingyen teniszpálya, bicajok. Nem tudok belekötni a hotelba, még ha akarnék se.

Az álomnyaralás helyszíne a Hotel Szarvaskút volt.

https://www.hotelszarvaskut.hu/

Tényleg pihentünk…és kirándultunk

Merre is?

Kaptunk bicajt, így eltekertünk hegyeken-völgyeken, a szomszéd falukat körbejártuk….hát, alföldi ember nem szokta a szántást…eléggé kifáradtunk már visszafelé. De nagyon szép volt a táj.

Csesznek vára:

 

Ide csak egy kilátóból rátekintettünk, mert az aznapi célunk Pannonhalma volt.

Soha nem jártunk még ott – egyikünk sem.

 A kilátás gyönyörű…

 A jegy kicsit borsos..bár az idegenvezetői igazolványom elfogadták (volna….ha nálam lett volna….)

A jeggyel kaptunk egy audio guide-t ….képzelhetitek mennyit lehetett a kislánytól hallgatni belőle…Nekem kb. 1,5 perc jutott. A kiállítás se kötötte le annyira. Lementünk a botanikus kertbe és a levendula termesztő földekhez. Ez nagyon szép volt. Találunk egy fura csigát egy mesterséges tavirózsás medencébe…még hónapok múlva is emlegette itthon a gyermekem. Igen, az életben nem mindig a nagy dolgok a maradandóak…

Visszafelé az autóhoz kisvonattal mentünk, ami külön élmény volt.

Cuha-szurdok

Megközelítés: Mi Vinye felől érkeztünk. Parkolási lehetőséget találtok a Vinye.hu büfé mellett.

Magyarország egyik páratlan túra útvonala. Talán ennyire gyerekbarátnak a Szalajka völgyet mondanám.

Az útvonal teljesen kiépített, de több gázlón kell útközben átmenni, ami ugye úgy nem élvezetes, hogy nem megy át a gyerek rajta oda-vissza vagy hatszor…így tuti beázik a cipője. Egyébként én lábujjhegyen ugráltam át rajta és a márkásnak mondott túracipőm simán beázott. Útközben több tájékoztató táblát is találtok a környék növényvilágáról, madarairól és a patakban élő állatokról is. A szurdok mentén halad szerintük Magyarország egyik legszebb vasútvonala. Mi hétköznap voltunk, úgyhogy nem volt tömeg sem, de hétvégén sokan keresik fel.

 

Ha főútról balra fordultok a szurdok egy másik nem kiépített, de abszolút már 4 évesnek teljesíthető (babakocsival nem járható) szakaszát válasszátok, ott egy barlanghoz juttok, ami teljesen lenyűgözte a gyerekünket. Ez is maradandó élménye lett.

 

Igazán takaros kis település, szép dimbes-dombos környezetben. Megnéztük a Pannon Csillagdát. Mivel előtte pár héttel voltam Kecskeméten a Planetáriumban, így volt összehasonlítási alapom. Az épület modern, szépen interaktívan berendezett. Van vetítő terem, ahol kb. 10-15 perces képet kaphattunk a Világűrről. Volt szkafander, mely mögé lehetett tenni a fejed és fotót készíteni. A tetőtérről remek látvány tárult elénk, mégis annyival többet kaptam Kecskeméten. Információ gazdagabb, látványosabb volt, a szoci, elavult helyen megtartott előadás…bár hozzáteszem, ott gyerek nélkül voltam és át tudtam magam adni az élménynek.

 Kifelé megkérdeztünk egy helyi(nek hitt) asszonyt, milyen messze van onnan a Borostyán Kút, amiért végül is jöttünk…mert képeken olyan szép. Az öt perces javasolt séta helyett délben, 37 fokban 30 percet gyalogolunk víz nélkül a gyerekkel. Megérte.

 A helyet átjárja az áhitat, a csend, a nyugalom.

 Van kolostor, tó, stációk.

 Gyerekszemmel vannak botok, kavicsok, víz, domb…szóval elszaladgált egy kicsit. Utána indultunk vissza – kitikkadva.

Be kell, hogy valljam alig maradt időnk a városra. Meg szerettük volna nézni az arborétumot, de a gyerek bár a Balatont várta és folyton nyafogott, hogy mikor megyünk oda, így csak az apátságot néztük meg, melynek a kertjében jól elszaladgált 10 percig, majd ismét a kérdés: MIKOR ÉRÜNK MÁR A BALATONRA???

 

Így szedtük a sátorfánkat…és irány a víz…